A kézenfekvő válasz erre: A közös lónak túros a háta! - pedig ez nem feltétlenül igaz. Valóban, a legtöbb közösen alapított cégnél 6-9 hónapon belül kenyértörésre kerül a sor. Egy kimutatás szerint, azoknál a cégeknél, ahol nem körültekintően és tudatosan tervezik meg előre a társak szerepét, a hatodik hónap után, elindul a harc és áskálódás, és a legkevésbé sem foglalkoznak az induló cég érdekeivel. Nézzük, miért van ez, s melyik lónak nem túros a háta! (kép)
Egyik ügyfelem kapcsán írok erről a témáról. Nagyon büszke vagyok rájuk, mert hallgattak rám. Túl vannak az első hat hónapon, és belső feszülésnek, vitáknak, mételynek még apró jele sincs. Teljes összhangban dolgoznak.
Mikor felkerestek, két cég volt, külön-külön dolgoztak egymás mellett. Mivel évek óta ismerték egymást, és sikeresen boldogultak a saját területükön, rádöbbentek arra, hogy mennyivel jobbak tudnának lenni, ha a két céget összegyúrnák. Azonnal szerették volna, de javaslatomra jobban átgondolták. Gondosan megterveztük, hogy kinek mi lesz a feladata, ki mennyit mikor és hol fog dolgozni. Ugyanis amikor két ember úgy dönt, hogy közös céget alapítanak, ez azért van, mert szükség van a másikra. Ez lehet a tőke miatt, kapcsolatok, vagy szakértelem miatt, teljesen mindegy. Ha elindul a cég, és láthatóvá válik, hogy van jövő benne, abban a pillanatban aki többet dolgozik, kattogni kezd, hogy neki több jár. Akinek a kapcsolati tőkéje a nagyobb, kattogni kezd, hogy neki több jár. Aki esetleg több pénzt tett bele az elején, kattogni kezd, hogy neki több jár. Valahogy ez a koreográfia igen jellemző. Ezért fontos az, hogy pontos terv, kidolgozott megállapodások alapján induljon el a közös vállalkozás. Ez sem életbiztosítás, de sokkal nagyobb eséllyel indul, hogy ne legyen túros az a bizonyos lóhát.
Visszatérve ügyfeleimre, próbaidőt tartottunk, három hónapot. Nem alapították meg az új céget, de úgy tettek, úgy dolgoztak, úgy kezelték az alkalmazottakat és ügyfeleket, mintha egyesültek volna. Ezalatt a három hónap alatt, folyamatosan jegyzeteltünk mindhárman, hogy hol vannak a buktatók, kinek mi nem tetszik a másikban és milyen kifogásaik vannak a másikkal szemben. Teljes őszinteséget kértem tőlük, rengeteg négyszemközti beszélgetésen voltunk túl, amikor azt mondhattam, hogy megalakulhat a közös cég. Minden, a három hónap alatt felmerült gondot, aggodalmat, véleményt és kritikát összegyúrva, kialakult a megállapodás, ami kettőjük között lett papírra vetve. Ha közös céget tervezel, konzultálj ez ügyben, nagy segítség lehet. Még akkor is, ha most még teljes az egyetértés, teljes a bizalom. Minden közös vállalkozás így indul, mégis 6-9 hónap elteltével (ha nem férj/feleség vagy szülő/gyerek a társ), a cégek 90%-a megbotlik.
A dolognak, a közös cégnek van még egy hatalmas titka! Az alá-fölé rendelt viszony. Bebizonyosodott, hogy tökéletes demokrácia a cégek területén nem működik, mert az egyéni érdekek motiválják a tagokat. Ezért nem jó a demokrácia, kell egy döntéshozó! Vannak esetek, amikor semmi sem segít, hiába a terv és a megállapodás. Ha olyan emberrel társulunk, aki lop, csal és hazudik. (Erre is van megoldás, csak az már a társ nélkül.)
Ha elfajultak a dolgok, ha felütötte a fejét a baj, nem kell elkeseredni. Lehet orvosolni, menet közben is lehet változtatni dolgokon. Ki nevet a végén? Ugye nem a ló?
